A meccsre nyerni mentünk, de az akartunk nem volt meg hozzá.

Az ellenfél nem volt képzettebb nálunk, szomorú de nem akarunk játszani. Nem harcolunk a labdáért, nem akarjuk elvenni az ellenféltél, nem akarjuk a lepattanókat leszedni…
Ezek mind, olyan dolgok, amik az akaratról szólnak.

Egyedül a harmadik negyeddel vagyok elégedett, ahol jöttünk szépen fel, de aztán alábbhagyott a lelkesedés, pedig a feladat nem változott.
Csak nem akartuk tovább csinálni…?

Ha nyerni szeretnénk a továbbiakban, akkor sokkal alázatosabban kell dolgoznunk edzéseken! Lehet jókedv és lehet poénkodni, de amikor munka van, akkor dolgozni kell!

Gratulálok Zéténynek, aki igazi vezér volt a pályán. Hajtott és küzdött minden labdáért és ezek meg is hálálták magukat pontban.
Tóth Bendegúznak is elismerésem, de sajnos neki ezen a meccsen nem jöttek a pontok.
A padról nagyszerűen szállt be Csúzi Levente, aki a kevés játékpercét nagyszerűen használta ki, és majdnem minden pályán töltött percét, egy ponttal hálálta meg.

Fel a fejjel, tovább kell lépnünk. A következő meccsre gondolni és alaposan, alázatosan felkészülni.

Hajrá BLF!