A statisztikáról - komolyan
A kosárlabda sport - mint minden sportág - a matematika nyelvén is megközelíthető.
Győzelem vagy vereség. Ez a két lehetséges végkifejlet egy mérkőzésen. Ebben a sportágban a döntetlen nem lehetséges.
Persze ez sem igaz teljesen, hiszen a legkisebbek mérkőzésén még ez az eredmény is elfogadott. Hogy miért? Pusztán szakmai okokból. Hiszen ebben a korosztályban a legfontosabb
feladat a tömegesítés, meg kell próbálni minél több gyermeknek megmutatni a sportágat. Meg kell szeretniük a játékot, a közeget. El kell sajátítaniuk a sportág technikai alapjait.
Mindeközben pedig a legfontosabb dolog: sokat kell játszaniuk a játékot!
Szóval - statisztika
A sportban az elsődleges kérdés: ki a jobb? Ez a kérdés vonatkozhat külön-külön a játékosokra, de a csapatokra is.
Ha csak azzal válaszolnánk, hogy a végeredményt nézzük vagy a dobólistát vesszük alapul, nem kapnánk pontos választ.
Hiszen ez a sportág sokkal összetettebb ennél. Ha csak a legjobb dobóra mondanánk, hogy ő a csapat legjobbja, akkor hátrányba kerülnének azok a játékosok, akik habitusuk, képességeik, vagy az edzőtől kapott taktikai feladatuk miatt kevesebb pontot szereznek.
A játéknak sok fontos eleme van, ami leaglább annyira értékes a csapat számára, mint a dobott pontok száma.
Ilyen például a lepattanók összegyűjtése, vagy a gólpasszok kiosztása.
Egy magas játékintelligenciával rendelkező irányító játékos kincset ér a csapat számára. Ő veszi észre a kínálkozó lehetőségeket, ő hozza egy-egy remek átadással kihagyhatatlan gólhelyzetbe társait.
Egy gyors lábú védőjátékos nélkül az ellenfél pontjait nem lehetne megakadályozni.
Ők is nagyon fontosak tehát a csapat sikere szempontából.
Akkor miket számoljunk a statisztikában?
A csapat - és a játékosok - teljesítményének mérésére a következő történéseket jegyzi fel a statisztikus a mérkőzés folyamán:
- a pályán töltött idő
- távoli dobások
- középtávoli dobások
- közeli dobások
- büntető dobások
- védő lepattanók
- támadó lepattanók
- szerzett labdák
- eladott labdák
- kiharcolt faultok
- elkövetett faultok
- gólpasszok
- "képzetlenségi" hibák
- dobás blokkolások
Ezeknek a feljegyzett adatoknak különböző pontértéke van, amit a BLF szakmai stábja külön a Klub korosztályaira dolgozott ki.
Az így összesített pontérték adja az IBM pontokat. Ezt a pontértéket nevezzük "hasznosság" értéknek, hiszen tájékoztat arról, hogy a játékos mennyire volt hasznos tagja a csapatnak az adott mérkőzésen.
Kinek készül a statisztika?
Megoszlanak a szakemberek ebben a kérdésben...
Vannak olyan edzők, akik nem ragaszkodnak a statisztika készítéséhez.
A magasabb szintű bajnokságokban kötelező az adatbázis vezetése.
Az utánpótlás korosztályokban újabb kérdések merülnek fel: melyik korosztálytól készítsük, és mik legyenek a pontozásban a hangsúlyos elemek?
Külön probléma, hogy a játékosok és a szülők/szurkolók másképpen értelmeznek bizonyos statisztikai adatokat, mint az edzők.
A BLF KK statisztikái
Klubunkban folyamatosan vezetjük a statisztikákat, illetve rögzítjük a csapatok és a játékosok eredményeit.
Úgy hisszük, hogy ez fontos visszajelzés a játékosok és az edzők számára.
Az egyes korosztályokban más és más elvek a fontosak.
Mini és gyermek csapatoknál csak a dobott pontok kerülnek fel a listára. Ebben a korosztályban nem lényeges más adat a játékosok számára.
Serdülő korosztálytól a teljes statisztikát vezetjük, és az abban feljegyzett adatokból ranglisták is készülnek.
Az adatok felvételénél fontos, hogy a játékosokban a helyes játékszellemet erősítsük. (Ha pl. egy játékos olyan remek átadással hozta helyzetbe társát, amiből annak kosarat kellett volna szereznie, akkor ezt gólpasszként írjuk be.
Más esetben, amikor egy játékos remek védekezésével hibás átadásra kényszeríti az ellenfelét, a szerzett labda rovatba az ő mezszáma kerül be, függetlenül attól, hogy a labdát végül nem ő szerezte meg.
A statisztikust a mérkőzés előtt kioktatjuk a feladatról. Ennek ellenére lehetnek tévedései, sőt hibái is.
Hogyan értékeljük a statisztikát?
Újabb nehéz kérdés.
Játékos, szülő, szurkoló és edző mást és mást lát a statisztikai adatokban.
A szülők többnyire a gyermekük adatait vizsgálják, és ebből próbálnak következtetéseket levonni. Ez érthető, de sok esetben vezet téves következtetésekhez.
Az utánpótlás korosztályokban nem érdemes az egyes játékosok közötti különbségekből messzemenő következtetéseket levonni. Egy gyerek játéktudása még nem magas szintű, fejlődésben van, a csapaton belül is ezért lehetnek nagyok a különbségek.
A gyerekek nem egyszerre kezdték a játék tanulását és nem is egyformán fejlődik mindegyik.
Sok szülő rontotta már meg a csapatban kialakult közösséget azzal, hogy a statisztikai adatok helytelen értelmezésével feszültséget keltett a játékosok és a szülők között.
Helyesebb. ha a szülők - még azok is, akik korábban versenyszerűen űzték a sportágat - a szakemberekre bízzák az elemzést.
A szurkolók is a kedvenceiket figyelik, ez természetes dolog. Addig rendben is van mindez, amíg - az előbbiekhez hasonlóan - nem keletkezik feszültség a csapat és a szurkolók között.
A játék korábban kifejtett összetettsége miatt ugyanis a játékosok eleve nem tudnak egyforma IBM teljesítményt nyújtani. A centerek a lepattanókban, az irányítók a gólpasszokban lehetnek jobbak.
Az edző és a szakmai stáb feladata a statisztikai elemzések közvetítése a csapat felé. Ők szakmai szempontok alapján vonnak le következtetéseket. Nem egy-egy játékos teljesítményét veszik górcső alá, hanem posztok, esetleg csapategységek adatait figyelik.
Nem egy-egy mérkőzésből vonnak le következtetést, hanem trendeket figyelnek.
Ebből tervezik meg a csapatra váró újabb feladatokat. Az adatokból ismerik meg a játékosaikat, és építik be őket a csapatba.
Fontos, hogy az adatokat több éves időtartamban vizsgálják. Így képet kapnak egy-egy korosztály teljesítményéről is, ez sokat segít az edzésmunka tervezésében.
Néhány példa
a magas játékos...
Azok a gyerekek, akik magas játékosok lesznek, kicsit később érik el a fizikai teljesítőképességük felső határát. Bár antropológiai mérések végezhetők Magyarországon, nem jellemző mégsem, hogy a klubok elvinnék a játékosaikat a vizsgálatra.
Pedig érdemes lenne, hiszen olyan információkat tudnának meg a gyerekekről. amit a későbbi szakmai munka tervezéséhez használhatnának fel.
FOLYTATJUK...
