BUDAPESTI LF KOSÁRLABDA KLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

• 1.§
  • A Budapesti LF Kosárlabda Klub Sportegyesület (továbbiakban: sportegyesület) az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.
• 2.§
  • A sportegyesület neve: Budapesti LF Kosárlabda Klub Sportegyesület
  • A sportegyesület székhelye: 1145 Budapest, Kisrákos utca 48/b
  • Sportegyesület alapításának éve: 1994.

• 3.§
  • A sportegyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság végzi.
  • A sportegyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.
  • A sportegyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

• 4.§
  • A kosárlabda sportágban tevékenykedve részt vállalni a felnőttek és az utánpótlás korú fiatalok nevelésében, képzésében és versenyeztetésében. Az egyesület célja Budapest Főváros XV. kerület és vonzáskörzete fiataljaira támaszkodva utánpótlás-nevelés kosárlabda sportágban, a XV. kerület és vonzáskörzete lakosainak tömegsportolási lehetőség biztosítása és a kosárlabda sport népszerűsítése.
  • Ennek keretében a sportegyesület elsődleges célja:
    • tagjai részére a rendszeres testedzés, a sportolás és a versenyzési lehetőségének biztosítása,
    • a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása,
    • hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása.
  • A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében – megállapodás alapján – szoros kapcsolatot tart mindazokkal az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik azok megvalósulását, részt vállalnak a sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében.

• 5.§
  • A sportegyesület feladata:
    • az egyesületi célok megvalósításához szükséges működési feltételek biztosítása,
    • az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás azok megvalósításáról,
    • más szervezet által rendezett sporteseményeken való részvétel,
    • a sportegyesületben folyó sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése
    • az egyesületi élet alapjait képező öntevékeny közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a tagok klubhűségének kialakítása, a sportegyesület hagyományaink ápolása,
    • a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.

• 6.§
  • A sportegyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki belépési nyilatkozatban a sportegyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
  • A sportegyesület pártoló tagja az lehet, aki a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.
  • A sportegyesület tiszteletbeli elnöke az lehet, akit a közgyűlés megválaszt.

• 7.§
  • A sportegyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.
  • A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel, kizárással szűnik meg.
  • A tagfelvétel kérdésében a sportegyesület elnöke határoz.
  • A felvételt megtagadó határozat ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen köteles megtárgyalni.
  • A sportegyesület tagjairól az elnök nyilvántartást vezet, és a tagokat tagsági könyvvel látja el.
  • A sportegyesületből való kilépést a sportegyesület elnöke részére írásban kell bejelenteni.
  • Az elnök ilyen értelmű határozata alapján törléssel szűnik meg a tagság a tag halála esetén, valamint akkor, ha a tagsági díjának megfizetését hat hónapnál hosszabb ideig –felszólítás ellenére- elmulasztja. A tagdíjat minden év március 31. napjáig az Elnökség állapítja meg, melyet egyenlő részletekben havonta kell megfizetni.
  • A sportegyesületből történő kizárás kérdésében az Elnökség határoz. A sportegyesületből azt a tagot kell kizárni, aki súlyosan veszélyezteti a sportegyesület céljainak megvalósulását. A kizárás ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő rendes közgyűlés tárgyalni köteles.
  • A tiszteletbeli elnök cím adományozására és visszavonására az elnökség javaslatára a közgyűlés jogosult.

• 8.§
  • A sportegyesület rendes tagjának jogai:
    • személyesen részt vehet a sportegyesület közgyűlésén a sportegyesület vezető szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
    • részt vehet a sportegyesület tevékenységében és rendezvényein,
    • választható a sportegyesület szerveibe (kiskorú tag azonban csak a korának megfelelő tisztségre választható, a sportegyesület képviseletével járó tisztségbe csak nagykorú tag választható.)
    • észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
    • a sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát –a tudomására jutásától harminc napon belül- a bíróság előtt megtámadhatja,
    • a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet az egyesületi bizottságokban,
    • használhatja az egyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét,
    • részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben.
  • A sportegyesület rendes tagjának kötelezettségei:
    • a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása,
    • a sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
    • sportemberhez – sportegyesület hírnevéhez – méltó, sportszerű magatartás mind sportegyesületi tevékenységében, mind azon kívül,
    • részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken és mérkőzéseken,
    • a tagdíj megfizetése,
    • a sportegyesület vagyonának megóvása,
    • a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása.

• 9.§
  • A sportegyesület pártoló tagjának jogai:
    • javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban,
    • az elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén,
    • az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet a sportegyesület rendezvényein.
  • A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
    • a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,
    • a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományinak ápolása,
    • sportszerű magatartás a rendezvények látogatásakor, az adott terület rendjének betartása és betartatása,
    • a vállalt hozzájárulás teljesítése.

• 10.§
  • A sportegyesület tiszteletbeli elnökének jogai:
    • az elnökség meghívása alapján meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén és az elnökség ülésein,
    • javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban,
    • az elnökség felkérésére részt vehet a sportegyesület protokolláris feladatainak ellátásában,
    • részt vehet a sportegyesület által szervezett eseményeken, és rendezvényeke,
    • használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét.
  • A sportegyesület tiszteletbeli elnökének kötelezettségei:
    • a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása,
    • a sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
    • sportemberhez –a sportegyesület hírnevéhez- méltó, sportszerű magatartás,
    • a sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása.

• 11.§ A sportegyesület szervei:
  • a rendes közgyűlés,
  • a rendkívüli közgyűlés,
  • az elnökség.

• 12.§
  • A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A legfőbb szerv ülése nyilvános. A sportegyesület rendes közgyűlését évenként kell összehívni. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább harminc nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, időpontjáról, továbbá a tervezett napirendjéről a tagokat írásban értesítenie kell. A napirendhez tartozó előterjesztéseket legalább 15 nappal korábban az érintettek részére meg kell küldeni. A részvételre jogosult egyéb személyeket a közgyűlés helyéről és időpontjáról ugyancsak tájékoztatni kell.
  • A közgyűlésen szavazati jogát mindegyik tag csak személyesen gyakorolhatja.
  • A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik.

• 13.§
  • A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
  • Ha a közgyűlés eredetileg kiírt időpontban nem határozatképes, akkor 1 óra várakozási idő letelte után, a megismételt közgyűlést az egyesület elnöke megnyitja. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagok tájékoztatása az eredeti meghívóban a megismételt közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével, megtörtént.

• 14.§
  • A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
  • A közgyűlésen –évente egyszer- az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell:
  • a sportegyesület tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót,
  • a sportegyesület évi költségvetését.

• 15.§
  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  • a sportegyesület megalakulásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásnak kimondása,
  • az alapszabály megállapítása és módosítása,
  • a sportegyesület vezető szerveinek és a tisztségviselőinek 5 évre történő megválasztása. Az ezen időszak alatt lemondott vagy visszahívott tisztségviselők helyett a Közgyűlés a testület mandátumának idejére választhat új tisztségviselőket. Az elnök lemondását, visszahívását követő egy hónapon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az új elnök megválasztására.
  • nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása,
  • a sportegyesület éves költségvetésének megállapítása,
  • a sportegyesület éves tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló elfogadása,
  • tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása,
  • a tiszteletbeli elnök megválasztása,
  • mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

• 16.§
  • A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés az éves beszámolóját egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni, mindaddig, amíg döntés nem születik. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik és a határozatot a jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint felének egybehangzó szavazata jelenti.
  • A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot az elnök, az elnökhelyettes és az elnökségi tag megválasztásakor, illetve ha a jelenlévő szavazásra jogosultak 1/3-a a titkos szavazást indítványozza.
  • A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyszínét, a határozatképesség megállapítását, a jelenlévőket, a napirendi pontokat, a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a levezetőelnök és a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, és a jegyzőkönyvvezető írja alá és azt a közgyűlés elején megválasztott és a közgyűlésen végig jelen levő két személy hitelesíti. A levezető elnököt és a jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlés elején kell megválasztani. Az elnök a közgyűlésen hozott határozatokat az érintettekkel a határozat írásban, igazolható módon történő megküldésével közli a közgyűlés napját követő 15 napon belül.
  • A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, amennyiben azt a személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme indokolttá teszi.
  • A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

• 17.§
  • A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:
    • az elnök,
    • alelnök,
    • elnökségi tag
  • Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés öt évre illetve – időközi választás esetén (15 § c) pont) – tisztségviselők mandátumának lejártáig választja.
  • A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Egy jelölt esetén a választás a közgyűlés többségi határozata alapján nyílt szavazással történhet.
  • A titkos szavazás szavazólappal történik és legalább 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell kijelölni a szavazatok összesítésére.
  • Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a közgyűlésen részt vevő leadott szavazatoknak 50%-át plusz egy szavazatot megszerezte. Ha több jelölt esetén a választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulóban az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki –az egyszerű többség megszerzésén túlmenően- a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.

• 18.§
  • Rendkívüli közgyűlést kell összehívni
    • az elnökség többségének döntése alapján,
    • ha a sportegyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kívánja,
    • ha a bíróság elrendeli,
    • ha az egyesület elnöki tisztsége megüresedik, illetve ha a megválasztott elnökségi tagok több mint a fele lemond.
  • A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
  • A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

• 19.§
  • A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a sportegyesület más szervének hatáskörében utalt.
  • Az elnökség feladata és hatásköre:
    • a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása,
    • a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
    • a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,
    • a sportegyesület gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása,
    • a sportegyesület zavartalan működéséhez szükséges határozatok meghozatala,
    • a tagdíj mértékének megállapítása,
    • a sportegyesület adminisztratív feladatainak ellátása,
    • a sportegyesület éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása,
    • az évi költségvetés és a beszámoló elkészítése,
    • a sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése,
    • döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.
  • Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli (500.000.- Ft-ot meghaladó) a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról.
  • Az elnökség tevékenységéről a sportegyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

• 20. §
  • Az elnökség létszáma: 3 fő.
  • Az elnökség tagjai:
    • elnök
    • elnökhelyettes
    • 1 elnökségi tag
  • Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
    • az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
    • észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével összefüggő kérdésekben
    • felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, illetőleg a sportegyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
    • javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására
    • az elnökség tagjai jogosultak a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni.
  • Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
  • Az elnökségi tagság megszűnik:
    • a mandátum lejártával,
    • lemondással,
    • visszahívással,
    • elhalálozással.
  • Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
  • Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

• 21. §
  • Az elnökség legalább évente két alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha bármely elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével ezt indítványozza.
  • Az elnökség ülései nyilvánosak.

• 22. §
  • Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról s a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
  • Az elnökségi ülés az elnökség tagjainak több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképesség miatt elhalasztott elnökségi ülést három napon belül ismételten össze kell hívni.

• 23. §
  • Az elnökség határozatit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni, mindaddig, amíg döntés nem születik.
  • Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a határozatképesség megállapítását, a jelenlévőket, a napirendi pontokat, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat, a határozatok hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a jegyzőkönyvvezető és az elnök aláírását. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket a határozat megküldésével írásban kell tájékoztatni.

• 24. §
  • A sportegyesület legfőbb tisztségviselője s sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli a sportegyesület tevékenységét.
  • Az elnök feladata és hatásköre:
    • az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
    • irányítja a sportegyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját,
    • az egyesület apparátusának vezetője és gyakorolja a munkáltatói jogokat,
    • a sportegyesület önálló képviselete,
    • az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásnak felügyelete,
    • a sportegyesület munkájának figyelemmel kísérése,
    • a hírközlő szervek tájékoztatása a sportegyesület tevékenységéről,
    • banki jogkör gyakorlása az elnökhelyettessel együttesen, vagy annak akadályoztatása esetén az elnökségi taggal együttesen,
    • döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a sportegyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,
    • mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
  • Az elnök – akadályoztatása esetén – képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a sportegyesület elnökhelyettesére átruházhatja.

• 25. § Feladatai:
  • működteti az egyesületi információs rendszert,
  • ellátja az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
  • az egyesület nevében banki jogkört gyakorol az elnökkel együttesen, az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagjával együttesen,
  • gondoskodik a testületi ülések előkészítéséről,
  • az elnök akadályoztatása esetén meghatalmazással önállóan képviseli az egyesületet,
  • nyilvántartást vezet a közgyűlés és az elnökség ülésein hozott határozatokról a jegyzőkönyvek adattartalmával egyezően.

• 26. §
  • A sportegyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel. E jogkörét akadályoztatása esetén vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökhelyettesre átruházhatja.

• 27. §
  • A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
  • A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
    • tagsági díjak (pártolói hozzájárulások)
    • alapítványok és közérdekű célú kötelezettségvállalások,
    • rendezvények bevételei,
    • gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
    • egyéb bevételek.
  • A sportegyesület vagyona:
    • készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
    • készpénzre szóló követelés,
    • értékpapír,
    • ingatlan- és ingó vagyona.
  • A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A sportegyesület tagjai, az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
  • A sportegyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében másodlagos tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre magán-, illetőleg jogi személyekkel jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet.
  • A sportegyesület a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.
  • A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
  • A sportegyesület a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.

• 28. §
  • A sportegyesület megszűnik:
    • feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával,
    • más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,
    • feloszlatásával,
    • megszűnésének megállapításával.
  • A sportegyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha a sportegyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona – a hitelezők kielégítése után – állami tulajdonba kerül és sportcélokra kell fordítani.

• 29.§
  • A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A jelen alapszabályt a sportegyesület közgyűlése 2011. szeptember 30. napján fogadta el és így a 1994. augusztus 5-ei Alapszabály hatályát veszti.

Budapest, 2011. szeptember 30.